❝Kiborulás.❞
2011. szeptember 24., szombat @ 13:33 | 2 comment(s) / add a comment.
Még sosem írtam egy nap két blogot. Még sosem írtam blogot úgy, hogy közben zokogok. De most muszáj, mert ki kell adnom magamból, különben még ennél is jobban összeroppanok.

Nem vagyok jól. Azt hittem igen, hinni akartam benne, hogy igen, de talán mégsem. Igazából rosszul vagyok lelkileg, de nagyon. Egyedül érzem magam, úgy, mint egy kiskutya az állatmenhelyen, aki nem kell senkinek. Azt hiszem Balázs miatt van. Nem, már nem szeretem, de nagyon fáj, hogy úgy eldobott, azokkal a szavakkal, amikkel. Teljesen a földbe tiport, miatta azt érzem, hogy csúnya vagyok és értéktelen. Miért nem kellek neki? Vagy bárki másnak? Én soha nem kellek senkinek, nem is kellettem és nem is fogok kelleni. Olyan vagyok, mint Yuri volt. Ő sem kellett senkinek, senki nem vette észre, csak én. Talán pont azért, mert hasonlítunk. Magamat láttam benne. Órákat töltöttem a bolháival, én tanítottam meg enni, naponta végigtapogattam, hogy mennyire látszanak még ki a csontjai, két óráként etettem és erre valaki elvette tőlem, pedig még egy hónapja sem volt, hogy rátaláltam. Már épp jobbra fordult volna a sorsa. Ennek az egésznek nincs értelme. Mi van, ha engem Yurival ellentétben soha senki nem fog észrevenni? Nagyon fáj a lelkem, és nincs kinek beszélnem róla, mert nem akarok senkit a bőgésemmel kellemetlen helyzetbe hozni. Jobb csöndben maradni és simán csak elbújni, akkor nem zavarok senkit.

« older posts newer posts »
❝Kiborulás.❞
2011. szeptember 24., szombat @ 13:33 | 2 comment(s) / add a comment.
Még sosem írtam egy nap két blogot. Még sosem írtam blogot úgy, hogy közben zokogok. De most muszáj, mert ki kell adnom magamból, különben még ennél is jobban összeroppanok.

Nem vagyok jól. Azt hittem igen, hinni akartam benne, hogy igen, de talán mégsem. Igazából rosszul vagyok lelkileg, de nagyon. Egyedül érzem magam, úgy, mint egy kiskutya az állatmenhelyen, aki nem kell senkinek. Azt hiszem Balázs miatt van. Nem, már nem szeretem, de nagyon fáj, hogy úgy eldobott, azokkal a szavakkal, amikkel. Teljesen a földbe tiport, miatta azt érzem, hogy csúnya vagyok és értéktelen. Miért nem kellek neki? Vagy bárki másnak? Én soha nem kellek senkinek, nem is kellettem és nem is fogok kelleni. Olyan vagyok, mint Yuri volt. Ő sem kellett senkinek, senki nem vette észre, csak én. Talán pont azért, mert hasonlítunk. Magamat láttam benne. Órákat töltöttem a bolháival, én tanítottam meg enni, naponta végigtapogattam, hogy mennyire látszanak még ki a csontjai, két óráként etettem és erre valaki elvette tőlem, pedig még egy hónapja sem volt, hogy rátaláltam. Már épp jobbra fordult volna a sorsa. Ennek az egésznek nincs értelme. Mi van, ha engem Yurival ellentétben soha senki nem fog észrevenni? Nagyon fáj a lelkem, és nincs kinek beszélnem róla, mert nem akarok senkit a bőgésemmel kellemetlen helyzetbe hozni. Jobb csöndben maradni és simán csak elbújni, akkor nem zavarok senkit.

« older posts newer posts »
rólam.
Azok számára, akik mazochista hajlamokkal rendelkeznek és szeretnének valami kézzelfoghatóbbat is megtudni rólam, alkottam az alábbi biográfiát. Kezdjük azzal, hogy az anyakönyvezett nevem Szonja és 1991. augusztus 20.-án születtem Budapesten. Jelenleg másodikos egyetemista vagyok. Sokan emlegetik, hogy milyen nehézséget okoz beszélni önmagukról, de nekem ez nem probléma (: Szeretek beszélni, legyen szó bármiről is, magamat meg nagyjából már sikerült kiismernem két évtized alatt annyira, hogy ne legyen gond a bemutatkozás. Azért nem szeretnék átesni majd a ló túlsó oldalára sem és hosszú ömlengést kerekíteni.
Elég érdekes személyiséggel rendelkezem, aki csak felületesen ismer, az könnyen találhat arrogánsnak, harsánynak, nemtörődömnek. Aki viszont a valódi Szonját is látja, az tudja, hogy igazából egy szeretetre éhes, rengeteg bíztatást igénylő, sírig hűséges lány vagyok, aki fáradhatatlanul dolgozik álmai megvalósításán. Vegetáriánus vagyok, nem eszem húst, én ezzel is védem az állatokat, akik sajnos az emberrel szemben tehetetlenek. Elég érdekes étkezési szokásaim vannak, nagyon keveset eszem, főleg nyers gyümölcsökből, müzliből szójatejjel, meg gyümölcsjoghurtból áll az étrendem. Ez nem azért van, mert finnyás vagyok. Majd pár sorral lejjebb biztosan rájöttök az okára.
Összetett jellemeem van, előfordul, mikor dúskálok az önbizalomban, jól érzem magam, hogy én én vagyok és meg tudnám hódítani a világot, máskor meg teljesen össze vagyok zuhanva és pusztítom magam. Furi vagyok. Külsőleg természetes, világosszőke haj borítja a fejemet és sötétkék szemekkel tekintek a világra jó magasról. Mindehhez pedig 48 kg vagyok. Genetikailag nagyon hajlékony alkatot örököltem, ami szerencsés ugyanis amióta az eszemet tudom, balettozom és minden álmom, hogy hivatásos balerinává váljak és egy híres társulat tagja legyek. Napi 6-7 órákat szoktam gyakorolni átlagosan, van, mikor ennél több is összejön. Nekem ez az életem.
Van egy nővérem, akit nagyon szeretek, két macskám és annak ellenére, hogy a családtól néha megkapom az antiszociális jelzőt, elég könnyen meg tudom találni a közös hangot embertársaimmal. Nagyon tudok szeretni, ragaszkodni és borzasztó hálás vagyok, ha valaki figyelemre méltat és foglalkozik velem, ha csak egy parányit is. Nekem nincsen olyanom, hogy kedvenc ország, vagy város, mert úgy látom, hogy a világ minden tájának megvan a maga szépsége, pont, ahogyan az embereknél. Színek terén csak feketét, fehéret, vagy nagyon világos rózsaszínűt, kéket, vagy szürkét hordok. Kedvenc évszakom a tél, napszakom a hajnal, állatom a bárány, virágom a fehér orchidea és nagy példaképem Anna Pavlova.

networks.
♔ facebook ♔ starity ♔ tumblr ♔ twitter ♔ formspring ♔ e-mail
previous.
» Nem hős akarok lenni, hanem jó.
» Ami nem pusztított el, attól erősebb lettem.
» A gyógyítás által mi magunk is gyógyulunk. Ez a sz...
» A szerencse mindig kemény munka gyümölcse.
» Óvatosan lépkedj, az álmaimon jársz.
» Aki remél, már retteg is, hogy a remélt sosem köve...
» Az álmok mindig valóra válnak. Lehet, hogy nem éle...
» Az út a boldogsághoz autópálya azok számára, akik ...
» Mondjak újat rólad? Szeretlek.
» Csak az láthatja meg a hajnalt, aki nem fél a fény...

archives.
» augusztus 2011
» szeptember 2011
» október 2011
affiliates.
♔ fanni ♔ chloe ♔ nalina ♔ anna

credits.
this layout was created by sagacity. colors and inspired inspiration from disasterf-all. the banner and the icon can be found at jagged smiles. please use MOZILLA FIREFOX when viewing this layout/blog. use a 1280x800px screen for best results.

blog rólam archivum barátok +
SZONJA VAGYOK. Nem is tűnök valami tragikus történet főszereplőjének, ugye? A tragikus sztorik hőseiben mindig van valamilyen tulajdonság, ami megakadályozza a boldogságukat. Akkor talán mégiscsak illik rám ez a karaktertípus, mert én aztán rengeteg hibával vagyok megáldva. Akár a te hősöd is simán lehetnék. De én úgy látom, hogy nem vagyok más, csak egy szőke, 20 éves lány, akinek élete a balett, amit kicsi gyerek korától táncol és minden álma prima balrinává válni.